Halottak istene és a múmiák őrzője: Anubis
Az ókori Egyiptomban a sakálok a sírhalmokon való szimatolgatásuk okán eléggé népszerűtlenek voltak. Azt feltételezték, hogy a garázdálkodásuk istenítéssel érhet véget. Ezért a halottak istene, Anubis olyan alakot vett fel, amely a kutyáéra vagy sakáléra hasonlított. A kutyák éjszakai kóborlásai ugyancsak azt feltételezték, hogy ezek az állatok éjszaka megvédelmezhetik a holtakat.
A falikép Anubist, a múmiák oltalmazó istenét ábrázolja kutyafejű emberi alak formájában. A mumifikálást végző papok erre a képre támaszkodtak, amikor festett agyagból készült sakálmaszkot viseltek, mivelhogy az isten fizetett a specialistáknak a bebalzsamozásért. Anubis eredetileg a múmiákat védelmezte a gonosz hatalmakkal szemben. Később, amikor Osiris is a holtak istenekeként tevékenykedett, a szívek mérésénél szolgálóként végezte a munkáját a halottak bíróságánál.
A templom melléképületeiben tartották a szent állatokként tisztelt kutyákat és sakálokat, amelyeket haláluk után ugyancsak bebalzsamoztak.
Anubis isten glifje magán viseli a „titoknak kitett” jelentést. Isten itt egy olyan állat alakjában kerül ábrázolásra, amely egy titokzatos rejtekhelyen fekszik. Úgy tűnik, hogy ennek a rejtekhelynek köze van a szarkofághoz vagy kanopuszhoz (edény), tehát azokhoz a rejtekhelyekhez, amelyekben a belsőségeket őrzik.
Az írott változat kutyafejű emberi alakban ábrázolja az istent. Ez a glifa azonban úgyszintén vonatkozhat valamely más kutyaalakú istenre, mint az aiuti Upuaut vagy az abydosi Chontamentim istenre.
