Ezoterikus írások
Asztrológia eredete
A komoly alapokon nyugvó asztrológia a legrégibb ezoterikus rendszerek közé tartozik. Eredete valószínűleg az ősi Babilonra vezethető vissza. A régi babilóniaiak már Kr. e. 3000-ben megfigyelték az égboltot, hogy megbízható naptárt készíthessenek a vadászat és a vetés optimális idejének megválasztására.
Egyiptom közvetítésével az asztrológia a görögökhöz is eljutott, akik megalkották a ma legismertebb asztrológiai módszert.
Asztrálvámpír – asztrálvérfarkas
Ezek az asztrális képződmények a legrosszabbak a korábbi primitív ősfajok maradványai közül, oly mélyre süllyedtek életfelfogásukban, hogy inkarnációs fejlődésükben még végtelenül nagy távolságot kell megtenniük. Részben közvetlen kapcsolatban állnak naprendszerünk vagy szomszédos világrendszerek magasabb démoni intelligenciáival is. Az asztrálvámpírok csak kiszívással táplálkoznak és vonzza őket az alacsonyabb fizikai, emberi és állati életerő, valamint az életéter, ami kifejezetten a vérhez és a spermához kötődik.
Gregorius „Exorial" című regényében az alábbiakat írta a vámpírjelenség mágiájáról:
A Sámán világa és beavatása
Helena Blavatsky Isis Unveiled (A leplezetlen Ízisz) című könyvében ismételten említést tesz a sámánizmusról és sámáni jelenségekről. A könyvben számos eset található a varázslatról, különféle tradíciókból magasabb erőt merített emberekről és szokatlan helyszínekről, amelyek figyelemreméltó erőkkel megáldottak.
A tibeti beavatottak levegőben közlekednek, a szibériai sámánok saját gondolataikkal keresik meg az elveszetteket és eltévelyedetteket, minderről úgy szerezhetünk tudomást, hogy fellapozzuk e szokatlan könyv oldalait. E remekmű azonban nem valamely bogaras és irracionális varázslás végtermékét mutatja be, hanem a kevéssé ismert természeti erők és természeti törvények következményeit tárja elénk, amelyek Nyugaton a spiritizmusban és a pszichotronikus jelenségben lepleződtek le, még ha elég ritkán is.
A zsidó és keresztény kabbalisták
Ezidáig a homályos és titkos tanoknak csak azt a különösen elátkozott ágát vizsgáltuk, amely titokban élesen szembehelyezkedett a keresztény vallás hivatalos tanaival. A misztériumok szándékosan a gonosz ösvényét választó, tévútra tévedt keresői mellett azonban sokan voltak az okkult tudás és mágikus formulák birtokában, akik a boszorkányokhoz és varázslókhoz hasonlóan a mindennapi élet peremén éltek, tudásukat azonban a jó szolgálatába állították, vagy ezt állították magukról.
A teurgia
A teurgia nem isteni beavatkozás, hanem röviden szellemidézés. Azon a gondolaton alapszik, hogy a világegyetemben minden természetes kapcsolatban áll egymással, és az egész olyan erők sokfélesége, melyek egymást különféle módon taszítják és vonzzák, továbbá a rokonlelkűség által egy erő hatására egy életté egyesülnek. A világegyetemben semmi sem élettelen, hanem mindent egy sajátos szellemi élet tölt ki, mind az égitesteket és a világűrt, mind az elemeket és az élőlényeket, és az embertől fel- és lefelé egy felmérhetetlen szellemraj szélesedik ki a jó és gonosz antropomorf elgondolású elve alapján, amely a különböző kultúrnépeknél eltérő, de mégis mindenhol átszűrődő alapséma szerint osztályozható.
A Kelták, az első világpolgárok
A kelták nyugat-indogermán törzsek voltak, akik körülbelül az i.e. 3. század végétől fokozatosan elterjedtek egész Európában. A görögök keltoi-nak, a rómaiak galloknak nevezték őket, és ők voltak azok, akik Északot Írországból, Skóciából és Angliából kiindulva, Nyugatot Spanyolországon és Portugálián keresztül hódították meg, Délen egészen Rómáig nyomultak előre; Nagy Sándorral Keleten pedig Indiáig vonultak.
A hermetikus filozófusok
A bölcsek közt volt egy író, Artephius, kinek művei szerfölött híresek a hermetikus filozófusok körében – olyannyira, hogy még a kiváló író és roppant elfogulatlan kritikus hírében álló Olaus Borrichius is azt ajánlja, hogy ezen könyveket kellő odafigyeléssel olvassa mindaz, ki eme fennkölt bölcselet ismereteit kívánja elsajátítani. Arthepius állítólag kifejlesztett egy titokzatos mágnest, mely azon különös tulajdonsággal rendelkezik, hogy képes az aurát, vagyis a titokzatos emberi lélek kivirágzását lopva kivonni az ifjakból; így az élet eme üdvös és egészségteljes forrásait összegyűjtve, és avatottan alkalmazva –
A boszorkányok isten imádata és a boszorkányszombatok
A boszorkányok mélyen tisztelik az ősi Anya-Istennőt és hitvesét a Szarvas Istent, akik együtt irányítják a világegyetemet. Ezek az istenségek az anya és apa figurái, akik boldogságot hoznak, ha elégedettek, de kétség kívül büntetnek, ha megharagítják őket. Az Istennők alakjai a különböző vallásokban is megjelennek.
A boszorkányok az Istennőt az élet három szakaszában, mely a születéstől a halálig tartó időszakban mint: a fiatal hajadon, az anya alakja és végül a koszos, egyfogú, undorító, történeteket mesélő bölcs vénasszony formájában aposztrofálja.
A beavatás technikái
A beavatás élménye évezredekig az emberek életben maradásának és fejlődésének precíz technikája volt. Alkalmazása olyan sokszínű, mint a különböző kultúrák és azok az idők, melyek azokat létrehozták.
A helyes körülmények között lezajló beavatás arra ösztönöz, hogy megváltozzon a paradigma, vagy világszemlélet, és mindörökre megjelölje a jelölt testét, elméjét, szellemét azokkal a tanításokkal, melyek lényegesek a személyes és a kollektív fejlődéshez.
A karma és a reinkarnáció
Az utolsó évszázad folyamán nagyszámú írás jelent meg az újjászületés és a kiegyenlítő igazságosság okkult tanáról, a karmáról. Különösen a teozófiai és az antrofozófiai írásokkal, amelyeken keresztül az ősi bölcsesség bejárta a világot. Mégsem lett leleplezve minden kérdés ezen a sötét tudásterületen és egész sor tévedés, amely a témával kapcsolatos, nyilvánossá vált.