Entz Géza A középkori székely művészet kérdései

Székelyföld művészete még Erdély zárt területén belül is külön egységet képvisel. Amint a székelység történeti fejlődés és népi élete bizonyos mértékig elüt a megyei magyarságétól, ugyanúgy színeződik át szellemének minden megnyilvánulása. Nem lehetetlen, hogy e különbségek egyik forrása a vérmérséklet, ízlés és képzelet sajátos mivolta, mely egyedül a székely embert jellemzi. A másik, számunkra jelenleg megfoghatóbb forrás az a különleges helyzet, környezet és életforma, mely hosszú évszázadok alatt. Erdély egyéb vidékeitől eltérő körülményeket és lehetőségeket teremtett a székelység számára. E szempontból legfeltűnőbb a település földrajzi fekvése. A székelyek Magyarország legkeletibb, legfélreesőbb területét népesíti be. Maros- és Udvarhelyszék a maguk nyitott völgyeivel és dombokkal, gerincekkel átszabdalt vidékeivel nyugat felé inkább kitárulnak s ezáltal mintegy átmenetet alkotnak Erdély többi részei és a hegyekkel szorosan körülvett csíki és háromszéki medencék között. Ez utóbbiak tájilag is a legjellegzetesebbek és zártságuk következtében műveltségi tekintetben is a legönállóbbak.